Căutare

Elfogadta a képviselőház a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját. Az Európa Tanács (ET) Románia által 12 évvel ezelőtt aláírt dokumentumának ratifikálásáról a szenátus hoz végső döntést. Kedvező szavazás esetén az ország a huszonharmadik lesz az ET-tagállamok sorában, amelyek nemcsak aláírták, hanem be is iktatták nemzeti jogrendszerükbe a chartát. Az Európa Tanács-jogszabályt – amelyet a képviselőház öt állandó szakbizottsága is jóváhagyott – hallgatólagosan fogadták el a honatyák, a végső szavazás határideje ugyanis május 11-én már lejárt.

A Charta parázs vitát váltott ki a képviselőház áprilisi plenáris ülésén, amelyen a kormány – a dokumentum ratifikálásának indítványozója – álláspontját Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője képviselte. Az ülésen a PRM-s képviselők a nemzetközi dokumentum bizonyos szabályozásainak módosítását is javasolták.

Anca Petrescu nagy-romániás képviselő szerint az ET-dokumentum nem szögezi le pontosan, milyen kapcsolatban állnak a regionális és kisebbségi nyelvek a többségi, hivatalos nyelvekkel. Ugyanerre a „tisztázatlanságra” hivatkozott felszólalásában a kisebbségi törvénytervezet legelkötelezettebb ellenzője is, a demokrata párti Valeriu Tabãrã is, aki viszont a „Charta egészének tiszteletben tartását” ítélte „célszerűnek”.

„Nem lehet módosítást eszközölni nemzetközi okmányon, amelyet az Európa Tanács országai ebben a formában fogadtak el” – figyelmeztetett Varga Attila RMDSZ-es képviselő, aki szerint ebben az esetben jogilag csupán a dokumentum ratifikálása, elfogadása vagy elutasítása lehetséges.
Bár a Chartát az állandó bizottsági üléseken is részletesen megvitatták, a plénum kétszer is visszaküldte közös kiegészítő jelentés készítésére a jogi, illetve emberjogi és kisebbségvédelmi bizottsághoz.

Markó Attila államtitkár szerint alapvető félreértések miatt húzódott el több mint két hónapig a képviselőházi jóváhagyás. „Az állandó bizottsági tagok leginkább a Charta »menüjellege« miatt értetlenkedtek, hiszen a dokumentumból az illető ország azokat a szabályozásokat választhatja ki, amelyek számára a legmegfelelőbbek.

Továbbá az sem volt tiszta a bizottsági tagok előtt, hogy az általunk javasolt ratifikálási tervezetben a Románia-szerte beszélt regionális nyelvek használatának elterjedtségét, súlyát és védelmi igényeit igyekeztünk a lehető leghitelesebben tükrözni” – vélte az RMDSZ-es államtitkár, aki továbbá azt is hozzáfűzte: a hazai magyar közösség számára fontos nemzetközi egyezményből a magyar nyelv számára a legfelsőbb védelmi szintet választották mind az igazságügy és a közigazgatás, mind az oktatatás és a kultúra területén. 

A Charta szenátusi elfogadása kapcsán Markó Attila reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi dokumentum nem jut a kisebbségi törvénytervezet sorsára. „Bár a jelenlegi politikai helyzetben nem nézik jó szemmel a kisebbségvédelemre vonatkozó jogszabályokat, nem látok okot arra, hogy a szenátus ne ratifikálja az ET-egyezményt” – vélte az államtitkár, aki szerint az is fontos, hogy az RMDSZ ezután a romániai jogrendszer részét képező dokumentumként hivatkozhat a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára.